Az Adrián 8,8 százalék nevezi meg a kultúrát utazási indokként, miközben 15,1 százalék múzeumot, galériát vagy kiállítást is felkeres. A különbség megmutatja, miért nem látogatói arány egy motivációs kérdés eredménye.
Miért nem lesz a 8,8 százalékból 90 százalékos szalagcím
A TOMAS Horvátország 2022/2023 kutatásban az adriai vendégek 8,8 százaléka jelölte meg a kultúrát és a művészetet utazási motivációként. Ebből nem következik, hogy a fennmaradó 91,2 százalék figyelmen kívül hagyja a múzeumokat vagy a kultúrát.
A motivációs kérdésnél több válasz is megadható volt, és azt írja le, miért utazik valaki. Valaki érkezhet a tenger és a természet miatt, majd a helyszínen mégis meglátogathat egy kiállítást, óvárost vagy történelmi helyszínt. Ezért a motivációt és a tevékenységet külön kell olvasni.
15,1 százalék valóban felkeresett egy kiállítást
A tartózkodás alatti tevékenységek között az összes válaszadó 15,1 százaléka említette múzeum, galéria vagy kiállítás meglátogatását. Történelmi épületeket 16,6 százalék keresett fel, városnézésen pedig 40,0 százalék vett részt.
Ezek az értékek sem jelentik a kulturális tevékenységek teljes leltárát. Egy történelmi óvárosi séta, koncert, falusi ünnep vagy régészeti táj kulturális jellegű lehet anélkül, hogy megjelenne a múzeumi sorban.
A tengerpart, a kontinentális térség és Zágráb utazási motivációi eltérnek
Az Adrián a tenger 83,2 százalékkal, a természet pedig 63,1 százalékkal dominál. A kultúra és a művészet itt 8,8 százalékot ér el. A kontinentális Horvátországban a kulturális motiváció 13,4 százalék, Zágráb esetében a jelentés körülbelül 23 százalékot közöl.
Ez nem a tengerparti múzeumok minősítését jelenti. Elsősorban azt mutatja, hogy egy tengerparti nyaralást másként terveznek és írnak le, mint egy városlátogatást. Ezután a kínálat, a nyitvatartás és a láthatóság is befolyásolja, hogy a kultúra valóban része lesz-e a vendég napjának.
A kulturális motivációjú vendégek gyakrabban élnek a kínálattal
Azok között, akiknek a kultúra és a művészet volt a fő motivációjuk, 71,6 százalék keresett fel múzeumot, galériát vagy kiállítást. A motiváció és a részvétel kapcsolata tehát egyértelmű.
Ugyanakkor ebben a csoportban is majdnem tízből hárman nem említettek ilyen látogatást. A táblázat nem rögzíti az okokat: ezek a tartózkodás hosszától és a nyitvatartástól más kulturális formák választásáig terjedhetnek.
A 4,20 euró átlag, nem belépőjegy
Az összes válaszadó átlagosan napi 140,20 eurót költött személyenként. Ebből 4,20 euró, vagyis 3,0 százalék jutott a kultúra és szórakozás összevont kategóriájára.
Ez az összeg nem egy átlagos múzeumi belépő és nem is egy múzeumlátogató kiadása. Az átlagba azok a vendégek is beleszámítanak, akiknek nem volt ilyen kiadásuk, a kategória pedig a múzeumoknál jóval többet foglal magában.
A kulturális vendégek többet költenek, de a táblázat nem mondja meg, miért
A kultúrát és művészetet fő motivációként megjelölő utazók a TOMAS szerint átlagosan napi 208,60 eurót költöttek összesen. Kultúrára és szórakozásra 9,20 euró, vagyis 4,5 százalék jutott.
A különbség érdekes, de nem bizonyítja, hogy önmagában a kultúra okozza a magasabb összkiadást. A szállás kategóriája, az úti cél, a jövedelem, az utazás módja és a tartózkodás profilja szintén szerepet játszhat.
Miért fontos mégis a kultúra az utószezonban
Az Eurostat 2025-re különösen erős szezonális koncentrációt jelez Horvátországban: a turisztikai vendégéjszakák 55 százaléka júliusra és augusztusra esett. Január, február, március, november és december együtt öt százalék alatt maradt.
A múzeumok, az örökség, a rendezvények és a városi programok nem függnek olyan közvetlenül a strandolásra alkalmas időtől. Ezért illeszkednek az egész évesebb és területileg kiegyensúlyozottabb turizmus stratégiai céljához. A statisztika azonban nem ígéri, hogy minden kulturális projekt automatikusan új vendégéjszakákat hoz.
Mit mutat meg a kutatás, és mit nem
A TOMAS 2022 júniusa és 2023 júniusa között 148 településen 14 632 felnőtt vendéget kérdezett meg. Feltétel volt legalább egy vendégéjszaka és a kereskedelmi szálláshely; az interjúkat személyesen, strukturált formában készítették.
A kutatás ezért széles körű, de nem korlátlan. Az egynapos látogatók, a kereskedelmi szálláshelyen kívüli magánlátogatások és a későbbi viselkedésváltozások nem jelennek meg automatikusan. A 2026 januárja és augusztusa közötti 17,5 millió érkezés és 90,5 millió vendégéjszaka is két külön mutató – egyik sem jelent 90,5 millió különálló turistát.
Tényállás
Források és dátum
A tényeket a források támasztják alá. A tervezési megjegyzések és ajánlások szerkesztői értékelések.
- TOMAS Hrvatska 2022/2023 – Stavovi i potrošnja turista u HrvatskojInstitut za turizam / Hrvatska turistička zajednica · 2023; geprüft 24. September 2026Methodik, Reisemotive, Aktivitäten, Zufriedenheit und durchschnittliche Tagesausgaben nach Motiven und Regionen
- Tourism statistics – seasonality at regional levelEurostat · Datenstand 2025; geprüft 24. September 2026Saisonkonzentration touristischer Übernachtungen in Kroatien
- Strategija razvoja održivog turizma do 2030. godineMinistarstvo turizma i sporta · geprüft 24. September 2026strategische Ziele eines ganzjährigen und regional ausgewogeneren Tourismus
- Unatoč brojnim izazovima još jedna rekordna turistička godinaMinistarstvo turizma i sporta · September 2026; geprüft 24. September 2026amtliche Trennung von Ankünften und Übernachtungen für Januar bis August 2026
